A bíróságon köthet ki a főváros és a kormányhivatal vitája a Horn Gyula sétányról
A Fővárosi Közgyűlés jogszabályt sértett, amikor közterületet nevezett el Horn Gyuláról a XIII. kerületben - közölte Budapest Főváros Kormányhivatala. Az egykori józsefvárosi fideszes polgármester Sára Botond által ma már főispánként vezetett állami hivatal indoklása szerint az önkormányzati törvény értelmében közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett.
Még ha a kormányhivatal felszólításának jogi alapja lehet is vita tárgya, indoklása mindenképpen sántít, hiszen azt sugallja, hogy a Fővárosi Közgyűlés tudatosan és szándékosan járt el jogsértő módon, amikor az MSZP-s vezetésű XIII. kerület javaslatára tavaly júniusban úgy döntött: a kerületi Gyermek téren áthúzódó, addig névtelen sétány vegye fel Horn Gyula volt kormányfő, egykori MSZP-elnök nevét. Ugyanitt, a téren áll egyébként már 2014 óta Horn egész alakos szobra.
A kormányhivatal sugalmazásával ellentétben azonban a főváros tavalyi döntése nem volt jogsértő, mivel Horn Gyuláról akkor még biztosan nem létezett a Fidesz 2012-es “utcanév-kommunistátlanítási” törvénye alapján állásfoglalásra hivatott Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása a témában. Azt ugyanis a törvény szerint – kétsége esetén – csak maga a döntéshozó szerv, vagyis ez esetben a főváros kérheti.
Mivel az MTA állásfoglalását, amely arról szólna, hogy elnevezhető-e közterület Hornról a volt kormányfő 1956-os forradalmat követő, “pufajkás” múltja ellenére, a kormányhivatal felszólítására a főváros az elnevezés után sem volt hajlandó kikérni, ezt végül állítása szerint a kormányhivatal tette meg – noha erre a jogszabály ezt az állami szervet nem hatalmazza fel. Akárhogy is, utólag mondta csak ki az MTA, hogy "Horn Gyula részt vett önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában".
“Na és?!” – mondta erről egyébként Horn Gyula, amikor az átvilágítóbírák 1997-ben megállapították, hogy a politikus 1956-57-es tevékenysége kötődött az elmúlt rendszer hatalmi, karhatalmi szervezeteinek működéséhez. A lusztrációs bírák emiatt a törvény előírásai szerint kétszer – 1997-ben, majd 2003-ban – is lemondásra szólították fel Hornt, ám ő nem tett ezeknek eleget. Sőt, azt állította, hogy ő 1956-ban csak “a törvényes rendet védte”.
Egyértelmű, hogy Horn személyének megítélése későbbi – például a vasfüggöny lebontásában vállalt – pozitív szerepe ellenére is megosztó, de tény, hogy formailag a sétány elnevezése 2022-ben nem volt jogsértő. Azóta viszont van egy – a kormányhivatal által furcsa módon helyzetre "adaptált" – MTA állásfoglalás, ami szerint ma már az lehet. Utólag persze meg lehetne változtatni a fővárosi döntést, ilyenre is volt példa, bár akkor az MTA-hoz a főváros fordult, ahogy az jogszerű.
Erre 2013-ban volt példa, amikor egy II. kerületi közterületet Tormay Cécile antiszemita írónőről nevezett el a fideszes többségű közgyűlés, de a heves tiltakozás hatására Tarlós István akkori főpolgármester utólag kikérte az MTA állásfoglalását. Az MTA pedig úgy találta, hogy Tormay „büszkén vallotta magát antiszemitának és fasisztának", ezért nem javasolják. Ezután a főpolgármester visszavonatta a döntést a közgyűléssel.
Most ugyanerre a jelek szerint a főváros nem hajlandó. Igaz, a törvény szerint erre még akkor sem köteles – legfeljebb mérlegelnie kell az ilyen döntést –, ha az MTA a használható, nem javasolt, illetve aggályos kategóriák közül a nem javasoltba sorolta Hornt. A pontos besorolás azonban nem derül ki a kormányhivatal közleményéből. A nem javasolt és az enyhébb, aggályos kategóriába ugyanis a jogsértés szempontjából nem mindegy.
Csakhogy, mivel a kormányhivatal feltöltötte honlapjára a fenti MTA-állásfoglalást, az is tudható, hogy az MTA nem is a konkrét ügyben és nem is a kormányhivatal beadványára hozott döntést, erre hivatkozva most mégis elvárja az utcanév-változtatást a fővárostól Sára Botond. Az MTA egy magánszemély – a Magyar Nemzet újságírója – beadványára vizsgálódott egy alapítvány elnevezése ügyében, és erről állapította meg, hogy Horn Gyuláról ez nem engedélyezett. Viszont a közterület-elnevezésről semmilyen konkrét akadémiai állásfoglalás nincs, így
nem áll rendelkezésre a törvény által előírt hármas besorolás sem – használható, nem javasolt, illetve aggályos –, ami alapján egyértelműen megítélhető lenne a helyzet.
Arra, hogy a főváros aligha hajlandó a névváltoztatásra, már utalt Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki úgy nyilatkozott, hogy a témáról hamarosan tárgyal a közgyűlés – a hvg.hu úgy tudja, április végén. Ha marad a név – információink szerint ez a szándék – akkor viszont a bíróságon köthet ki az ügy, mert ott támadhat meg a kormányhivatal egy önkormányzati döntést.
(Nyitóképünk Horn Gyula szobra a róla elnevezett sétány mellett)
