A bíróságokról is visszavonulót fúj a kormány, hogy megkapja az uniós pénzeket
„Az Igazságügyi Minisztérium töretlenül azért dolgozik, hogy megszülessen a megállapodás a Bizottsággal és a magyar emberek megkapják az őket megillető forrásokat” – írta hétfő délután Facebook-oldalára Varga Judit. A miniszter posztja estére nyert új értelmet, amikor a Politico brüsszeli kiadása kiszivárogtatta, hogy a magyar kormány átfogó igazságügyi reformokat javasolt a Covid utáni helyreállítási alap gigantikus, 7,2 milliárd eurós támogatásáért cserébe.
A nyilvánosságra került új javaslatok meglehetősen zavarbaejtők: azokkal a kormány nemcsak a saját propagandalapjaiban hetek óta keményen bírált Országos Bírói Tanácsot (OBT) erősíti meg, hanem sárga lapot mutat Varga Zs. András kúriai elnöknek is. A Politico által megszellőztetett javaslatok tartalma tükrözi az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentéseiben is többször megfogalmazott, az igazágszolgáltatással kapcsolatos kritikákat.
Zavar az erőben
A kiszivárgott javaslatok közül a legszembetűnőbb talán az Országos Bírói Tanács jogköreinek megerősítése: az OBT több esetben is megkerülhetetlen lesz az igazgatással kapcsolatos döntéseknél mind az alsóbb fokú bíróságokon, mind pedig a Kúrián.
A reform felhatalmazná például az OBT-t, hogy kötelező véleményt adhasson az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének egyes döntéseiről. A kormány emellett ígéretet tett arra, hogy biztosítja az OBT független működését, aminek érdekében saját költségvetést is kap, valamint véleményezhetné az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvényjavaslatokat, és jogszabálykezdeményezési jogot is kapna. A külön költségvetés azt is jelentené, hogy az OBT akár saját irodához is juthatna – így a jövőben talán nem kényszerülnek majd arra, hogy megfelelő székhely híján ők menjenek az Egyesült Államok nagykövetéhez, támadási felületet biztosítva a kormánymédiának.
A kormány javaslatai azonban nemcsak az OBT-t érintik, hanem a Kúriát is, azzal a nem titkolt céllal, hogy biztosítsa annak függetlenségét. Ezt úgy érnék el, hogy az újonnan megerősített bírói tanács kötelező erejű véleményt adhatna a Kúria elnökének jelölt személy alkalmasságáról is. Emlékezetes, hogy Varga Zs. András 2021-ben bírói tapasztalat nélkül úgy került a Kúria élére, hogy az OBT tagjai majdnem egyhangúlag ellene szavaztak.
Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány vállalásai Polt Péter mozgásterét is korlátoznák, legalábbis erre utal, hogy megszüntetné azt a gyakorlatot, hogy ha egy bíró a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság tanácsát kéri ki az uniós jog helyes értelmezéséhez, azt a legfőbb ügyész – vagy bármilyen más fórum – megtámadhassa, és erről a Kúria döntsön. Korábban egy hasonló eset nagy vihart kavart, amikor az Európai Bíróságnak kellett kimondania, hogy a legfőbb ügyész és a Kúria megsértették az uniós jogot azzal, hogy törvénysértőnek ítélték meg Vasvári Csaba egyik hasonló kérelmét.
Végezetül pedig a kormány még azt is vállalná, hogy közhatalommal bíró szervek többé nem támadhatnak meg jogerős bírósági ítéleteket a kormányhoz lojális Alkotmánybíróságon.
Ezt a kitételt egyébként mindössze három éve iktatták az alkotmánybírósági törvénybe, de a kormány már az általa „gyermekvédelminek” titulált törvényről szóló népszavazásnál alaposan kihasználta. Hiába mondta ki ugyanis a Kúria, hogy az óvodások nemváltó műtétjéről szóló kérdés nem volt egyértelmű, a kormány a döntést arra hivatkozva támadta meg az Alkotmánybíróságon, hogy nem hallgatták meg az ügyben, így megsértették az alapvető jogait. A most kiszivárgott terv szerint ennek a gyakorlatnak is vége lesz.
A kormány javaslatai a lapnak nyilatkozó uniós diplomaták szerint még ebben november vége előtt az Európai Bizottság asztalára kerülhet, javaslata alapján pedig az uniós pénzügyminiszterek december 6-án dönthetnének a pénzek odaítéléséről.
Mit miért tesz a kormány?
Arra, hogy az Európai Unió az eddigi 17 vállalás mellé újabbakat is kérhet, már Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter is utalt korábban. Jogos ugyanakkor a kérdés, hogy ha eddig a kormány minden fronton azt állította, Magyarországon minden rendben az igazságszolgáltatás függetlenségével, miért van most szükség igazságügyi reformra. A válasz egyszerű: az Európai Bizottság ezt már régóta nem így látja, a Covid utáni helyreállításra szánt pénzek (RRF) odaítélésénél pedig elvárásként fogalmazták meg, hogy az egyes országok teljesítsék a költségvetési politikai egyeztetés (az európai szemeszter) részeként évente elkészített országértékelés, az úgynevezett országspecifikus ajánlásokat.
Magyarország régóta egyeztet az Európai Bizottsággal a helyreállítási tervről (vagyis arról, mire költené az így kapott milliárdokat), de eddig nem sikerült megegyezésre jutniuk, mert Brüsszel több intézkedést is elégtelennek talált. A magyar kormány október elején nyújtotta be a módosított tervet, amit a Bizottságnak két hónapon belül kell értékelnie. Az értékelésnél a testület több szempontot is figyelembe vesz, ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az adott terv hozzájárul-e az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások kezeléséhez.
Bár a magyar kormány szereti úgy beállítani, hogy Brüsszel keresztes hadjáratot indított ellene, a valóság az, hogy az európai szemeszter ajánlásaira – akárcsak bármilyen egyéb javaslatra – a végső szót a tagállamok kormányait tömörítő Tanács mondja ki. Magyarország esetében ezek az ajánlások évről évre több problémát is azonosítottak, de hiába kérte először 2019-ben, majd 2022-ben, hogy a kormány erősítse meg a korrupcióellenes keretet és az igazságszolgáltatás függetlenségét, sokáig semmi nem történt. Azt sem árt hangsúlyozni, hogy mivel ajánlásokról van szó, azok nem bírnak olyan jogi kötelezettséggel, mint az irányelvek, amelyek nem megfelelő átültetése esetén a Bizottság eljárást indíthat – ennek megfelelően a kormány nem is foglalkozott ezekkel mostanáig.
A helyreállítási pénzekért folytatott egyeztetéssel, majd pedig a Magyarország ellen indított kondicionalitási eljárással azonban mindez megváltozott. Az utóbbi esetében tette a kormány a már említett 17 vállalását a Bizottságnak – köztük az Integritás Hatóság létrehozását – ezek azonban az igazságügy függetlenségére nem tértek ki. Márpedig ez utóbbi nélkül a régóta várt helyreállítási pénzek akkor sem fognak megérkezni, ha a kondicionalitási eljárás le is zárul.
A magyar kormánynak ezért az RRF pénzekért újabb vállalásokat kellett tennie, hogy meggyőzze Brüsszelt – ezeket uniós zsargonban mérföldköveknek (milestone) hívják, ezeket hivatottak teljesíteni a most kiszivárgott javaslatok. A mérföldkövek olyan tagállami vállalások, amelyek teljesítését az Európai Bizottság a kifizetést megelőzően ellenőrzi. (Ilyen mérföldkövei egyébként minden uniós tagállamnak vannak, és az sem újdonság, hogy a Bizottság az igazságszolgáltatás függetlenségét kéri számon, így történt Szlovákia, Málta vagy Lengyelország esetében is.) Fontos, hogy Magyarország esetében a mérföldkövek a kondicionalitási eljárásban tett vállalásokon felüli ígéretek a kormány részéről.
A kormány arra is kötelezettséget vállalt, hogy civil szervezetekkel egyeztet a javasolt reformok életbe lépése előtt. Ami még ennél is fontosabb, hogy a javaslattervezet szerint a reformoknak 2023 első negyedévében hatályba kellene lépniük, és az azokban foglaltakat végre is kell hajtani, mielőtt Magyarország bármilyen kifizetési kérelmet nyújtana be a Bizottságnak. Vagyis a megállapodásnak nem feltétele a jogszabálymódosítás, de a pénz lehívásának már igen.
Nyesegetett Kúria
Az, hogy az Európai Bizottság Magyarország esetében az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítését tűzte ki célul, egyáltalán nem véletlen, hiszen a korrupcióellenes intézkedések semmit nem érnek független bíróságok nélkül. A Fidesznek ugyanakkor kifejezetten kínos, hogy az uniós pénzekért cserébe éppen azoknak az intézkedéseknek egy részét kell visszavonnia, amelyeket azért vezetett be, hogy uralma alá hajtsa a bíróságokat.
Nehéz volt nem észrevenni, hogy ahogy éleződött a konfliktus Varga Zs. és az OBT között, úgy szállt bele egyre vehemensebben a kormánymédia az OBT tagjaiba, például azért, mert találkoztak az Egyesült Államok budapesti nagykövetével.
Varga Zs. nemrég azzal is bekerült be hírekbe, hogy felesége, Kovács Helga Mariann feleannyi szavazatot kapott a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégium tanácselnök-választásán, mint a másik jelölt, mégis őt nevezték ki, és ebben a pozícióban politikailag kényes sajtóügyekkel is foglalkozhat. (A Kúria szerint Kovács Helga Mariann kinevezése nem függött a férje személyétől.)
A most kiszivárgott javaslatokból úgy tűnik, hogy a kormány is rájött, vissza kell nyesnie a kúriai elnök szárnyait, és akár még üzenetként is értékelhető az a körülmény, hogy több és hatékonyabb eszközt adnak az OBT kezébe, hogy ellenőrizze a Kúria elnökének és az OBH elnökének igazgatási tevékenységét.
