A 850 forintos benzinár a lélektani határ az autó leváltásához
A hazai autósok 46 százaléka semmilyen üzemanyagár mellett nem váltana más közlekedési módra – derül ki a Publicus Research által a Népszava számára készített felméréséből. A megkérdezett autósok közül különösen két korosztály, a 18–29 évesek és a 60 évesnél idősebbek most, az üzemanyagár-sapka eltörlése után sem szeretnék visszafogni az autóhasználatot.
Az esetleges további drágulás azonban valamennyire visszatartja az autósokat: 11 százalék már literenként 700 forintos árnál váltana, 13 százalék számára 750-850 forint a határ, 17 százalék pedig 850 forintos vagy annál is magasabb üzemanyagár mellett szállna ki az autóból.
Az autósok közül volt olyan is, akit csak az 1500 forintos benzinár tántorítana el, átlagként pedig 887 forint adódott.
13 százalék nem használ a mindennapokban autót, így e kör számszerű válaszát a felmérés nem vette figyelembe.
Átlagosan 18 százalék jelentős mérséklést nem tervez az autóhasználat terén, 13 százalék viszont határozott lépéseket tenne ennek érdekében, ez leginkább a nem nyugdíjas, de nem is dolgozó megkérdezetteket jellemzi. Csupán átlag 7 százalék vallotta, hogy bár szeretne visszavenni, nem teheti meg, átlag 16 százalék pedig nem adott érdemi választ.
A Publicus az is megtudakolta, hogy a megkérdezettek szerint mely okok vezettek leginkább a hatósági üzemanyagárak december 6-i eltörlését megelőző üzemanyaghiányhoz. Ebben szembeötlő politikai különbségek rajzolódtak ki. Míg
az ellenzékiek 65, illetve a bizonytalanok 49 százaléka szerint ehhez maga a hatósági ár járult hozzá igen jelentős mértékben, addig a Fidesz–KDNP-szavazók csak 13 százalékban okolták ezért a kormányintézkedést.
A megkérdezettek átlag 19 százaléka szerint egyáltalán nem, míg 24 százalék szerint valamennyire hozzájárult a hiányhoz az ársapka. A kormánypártok hívei ugyanakkor 49 százalékban – az állami propaganda által széles körben terjesztett tételnek megfelelően – a „brüsszeli szankciókat” okolják nagy mértékben a töltőállomások előtt kígyózó sorokért. Ezt a teóriát csak 3 százaléknyi ellenzéki és 17 százaléknyi bizonytalan osztotta. Az ellenzékiek 74 százaléka szerint a „brüsszeli szankciók” egyáltalán nem járultak hozzá a kígyózó sorokhoz – írja a Népszava.
