A 15 százalékos nyugdíjemelés beismerés: Magyarország rosszabbul teljesít
Január 1-jétől 15 százalékkal emelkednek a nyugdíjak – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Facebookon. A miniszterelnök szerint ezzel az emeléssel 2023-ra is biztosított, hogy a nyugdíjak megőrzik értéküket.
A bejelentés emiatt különösen jelentős, a kormánynak ugyanis törvényi kötelessége minden évben az éves átlagos infláció mértékével emelni a nyugdíjakat. A kormány eddig nem tette közzé, mekkora inflációra számít 2023-ban – a bejelentett nyugdíjemelés alapján 15 százalékosra.
Ez rendkívül magas infláció, borítékolható, hogy uniós összehasonlításban az egyik – ha nem a – legrosszabb lesz. Nyugdíjbejelentésében a miniszterelnök a szokásos fideszes propagandapanelekkel operálva igyekezett mindent az „elhibázott brüsszeli szankciókra” kenni, amelyek miatt „egész Európában tombol az energiaválság, ez bennünket, magyarokat is nyomaszt és érint”. Ahogy eddig sem, a miniszterelnök most sem fejtette ki, miért pont Magyarország van ennyire rossz helyzetben, messze rosszabb helyzetben, mint akár a többi régiós ország, amelyek gazdaságszerkezete, orosz energiának és szankcióknak való kitettsége amúgy rendkívül hasonló.
A miniszterelnök szerint Magyarország annyiban különleges, hogy
mi, magyarok ársapkákkal és rezsicsökkentéssel védjük a családokat.
Az önfényezés meglehetősen pikáns,
a kormány ugyanis épp nemrég vezette ki az egyik ársapkát (az üzemanyagokét), a „rezsicsökkentést” pedig már a nyár végén felszámolta,
amennyiben egy magasabb, második díjsávot vezetett be (a magasabb díjsávban a gázrezsi hétszeresére, az áramrezsi duplájára nőtt). Igaz, ezt a kormánypropaganda továbbra is a „rezsicsökkentés megvédéseként” igyekszik eladni, és különböző számokat tettek közzé, hogy szerintük ennyi százalékponttal fogja vissza a drágulást az intézkedés. Ehhez képest a jegybank elemzései szerint az intézkedések nemhogy fékeznék az inflációt, de 3-4 százalékpontos inflációs többletet generálnak, nem véletlen, hogy Matolcsy György jegybankelnök egy hete az Országgyűlés gazdasági bizottságában az összes ársapka haladéktalan kivezetését sürgette.
Lehetett volna kisebbet emelni, de minek?
A hatályos, 2022 tavaszán készült, így teljesen elavult 2023-as központi költségvetés 5,2 százalékos éves átlagos inflációval számol. Ez teljesen nyilvánvalóan sokkal magasabb lesz. Ami azt illeti, még 15 százalék is konzervatív előrejelzésnek tekinthető, az elemzők inkább 16-17 százalékra várják. A jegybank jövő héten adja ki friss Inflációs jelentését – az előző, szeptemberi kiadásban 11,5-14 százalékos előrejelzés szerepel, ezen szinte biztosan rontani fognak.
A kormány újratervezi a 2023-as büdzsét, az új verzióban minden bizonnyal ez a 15 százalékos adat fog szerepelni. Igazából nem teljesen világos, egyáltalán mit fog a kormány nyilvánosságra hozni – alapvetően a büdzsé jelentős módosítása az Országgyűlés jogköre, de erre a kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva felhatalmazta önmagát.
Mivel a hatályos 2023-as költségvetési törvényben 5,2 százalékos infláció szerepel, a kormány megtehette volna, hogy januárban csak ekkora mértékben emeli a nyugdíjakat. Így viszont nem nyúlhatott volna a büdzsében szereplő inflációs előrejelzéshez. Ráadásul a költségvetés nem nyert volna semmit, hiszen év közben úgyis kiderült volna a statisztikai hivatal jelentéseiből, hogy az infláció a vártnál rosszabbul alakul, és a kormány köteles lett volna visszamenőleg kiegészítő emelést kifizetni.
Az idei emelés elég karcsú
Ugyanakkor egy 5,2 százalékos januári emeléssel a kormány alighanem a fejére vonta volna a nép haragját. Az hagyján, hogy a jövő évi átlagos infláció jóval magasabb lesz ennél, de a novemberi infláció már 22,5 százalékos volt – és ebben még nincs benne az üzemanyagok ársapkájának eltörlése. Annak hatása 2-3 százalékpontra várható, plusz az infláció egyelőre még alapvetően gyorsul. Így decemberben-januárban 25 százalék körüli adatok jönnek. Emellett egy 5 százalékos emelés nem csak fölháborító lett volna, de gyakorlatilag értéktelen, miközben az egyre emelkedő árak mellett egyre több nyugdíjas kerül egyre nehezebb megélhetési helyzetbe.
Ha már a megélhetésnél tartunk, novemberben a nyugdíjas-infláció 25,2 százalékos volt (a nyugdíjasok az átlagtól eltérő fogyasztási szokásait figyelembe véve a KSH egy külön összeállított fogyasztói kosár alapján számol nyugdíjas-inflációs mutatót). Az év első 11 hónapjában átlagosan 14,1 százalékra adódott a nyugdíjas infláció. Az élelmiszerek novemberben 43,8 százalékkal voltak drágábbak, mint 2022 novemberében.
A nyugdíjasok idén januárban 5 százalékos emelést kaptak az idei büdzsé inflációs előrejelzésének megfelelően. Az egyre gyorsuló infláció miatt két kiegészítő emelés volt, júliusban 3,9 százalékos, novemberben további 4,5 százalékos. Vagyis jelen állás szerint összesen 14 százalékos emelést kaptak a nyugdíjasok, a kiegészítő emelések ugyanis az előző emelésekre épültek rá – erre Varga Mihály pénzügyminiszter külön felhívta a figyelmet.
Ezzel együtt a 14 százalékos emelés elmarad az idei várható éves átlagos infláció mértékétől, hiszen az már novemberben meghaladta a 14 százalékot.
Az év egészére 14,5-15 százalék körüli adat várható.
Ha a kormány nem ad idénre még egy kiegészítő emelést, akkor nem igaz, hogy a kormány megőrzi a nyugdíjak értékét.
Az első félévben 20 százalék fölötti infláció várható
Amit a kormány amúgy előszeretettel hangoztat, a miniszterelnök a mostani bejelentéskor sem mulasztotta el megtenni ezt. És ahogy említettük, nagy valószínűséggel a jövő januári 15 százalékos emelés is elmarad majd a 2023-as éves átlagos inflációtól. Ez év közben már látszani fog, jó eséllyel jövőre is kiegészítő emelésre lesz szükség.
Az infláció lefutása 2023-ban az előrejelzések szerint úgy fog festeni, hogy év elején lesz a csúcspont 25 százalék körüli adatokkal, majd az első fél évben az infláció hónapról hónapra lassan mérséklődik, még mindig 20 százalék fölötti éves alapú havi adatok várhatók.
Jelentős csökkenés a második félévben várható, elsősorban a bázishatás miatt: 2023 második félévében már az idei második félév rendkívül magas áraihoz kell majd viszonyítani. Ha minden jól megy, az infláció az év utolsó hónapjaira 10 százalék alá mérséklődik, így végül a 12 hónap átlagában kijön egy 16-17 százalékos adat.
Könnyen lehet, hogy a reálkereset jövőre csökken
A nyugdíjemelést érdemes a keresetek alakulásával is összevetni. Az elmúlt években a nyugdíjak alaposan leszakadtak mind az átlagkeresetről, mind a medián (közepes) keresetről egész egyszerűen azért, mert a nyugdíjak csak az infláció mértékével nőttek, miközben a keresetek annál jóval gyorsabban.
Idén az év első kilenc hónapjában a keresetek átlagosan 17,5 százalékkal nőttek, vagyis nagyobbat, mint a nyugdíjak, és gyorsabban, mint az éves átlagos infláció.
Biztosra vehető, hogy az év egészét tekintve is ez lesz a helyzet.
A jövő év még kérdéses, az idei évi jelentős béremeléseket fűtötte a minimálbér és a garantált bérminimum (a szakmunkás minimálbér) év eleji 20 százalékos emelése. Ami azt illeti, a keresetek jövő évi alakulása jelentős részben azon múlik, mekkora minimálbér-emelés lesz januárban, ami jelentős részben azon múlik, mekkora infláció várható. Orbán nyugdíjbejelentéséből immár tudható, hogy a kormány 15 százalékos éves átlagos inflációval számol.
Tehát a munkavállalók legalább ekkora emelésért fognak harcolni a bértárgyalásokon. A másik oldalon a vállalkozások béremelési képessége korlátos, a gazdaság technikai recesszióba lép, az energiaköltségeik többszörösére emelkedtek/emelkednek. A bértárgyalások körülményeiről, és a probléma lehetséges megoldásairól itt írtunk részletesen.
