80 éven belül kihalhatnak a császárpingvinek, és további egymillió állat és növény tűnhet el a Föld színéről
A megfigyelt vadon élő fajok populációi 1970 óta átlagosan 69 százalékkal csökkentek, ezért a Természetvédelmi Világalap (WWF) „a fajok világméretű kihalásának katasztrofális súlyosbodására" figyelmeztet, és a biodiverzitás fokozott védelmére szólít fel.
A Természetvédelmi Világalap szerint a következő évtizedekben akár egymillió állat és növény tűnhet el a Föld színéről, ha a tendencia nem fordul meg.
A világszerte nyilvántartott állat- és növényfajból 2022-ben több mint 42 100 szerepelt a veszélyeztetett kategóriában; több, mint valaha.
A jelentés idén két állatfaj, a rénszarvas és a császárpingvin példájával hívta fel a figyelmet a biodiverzitás védelmének fontosságára. 2000-ben az Oroszország északi-sarki térségében elterülő Tajmír-félszigeten még egymillió példányból álló rénszarvaspopuláció élt, aminek mára csupán a negyede maradt fenn elsősorban a klímaváltozás és az orvvadászat miatt. Arra figyelmeztettek, hogy
a császárpingvinek ismert kolóniáinak 80–100 százaléka halhat ki 2100-ra, ha nem mérséklődik a jelenlegi üvegházhatásúgáz-kibocsátás.
A WWF az éves jelentésben kitér a Németország és Lengyelország határán folyó Oderában idén nyáron bekövetkezett tömeges halpusztulásra is, kiemelve: az jelentősen visszavetette az atlanti tokhal visszatelepítésére tett erőfeszítéseket. A szakértők szerint a halpusztulást az alacsony vízállás, a hőség és a megemelkedett sótartalom miatt elszaporodott mérgező algafaj (Prymnesium parvum) okozhatta.
Öröm az ürümben, hogy a kihalás szélére sodródott fajok megmenthetők. A fajmegőrzés sikeres példái között említi a WWF a nepáli tigrispopulációt és az ausztrál vizekben élő púpos bálnákat, amelyek létszáma 1500-ról 40 000–65 000 példányra emelkedett, ezért lekerülhettek a veszélyeztetett fajok listájáról. A szervezet ugyanakkor hangsúlyozza, még sok a tennivaló a bálnák védelmében, különösen a halászat, hajóközlekedés a környezetszennyezés miatt.
