50%-kal nagyobb a halál kockázata annál, akinek egyik szerve biológiailag öregebb a többinél
Kutatók szerint ha vérvizsgálattal határozzuk meg a szervek biológiai életkorát, az segíthet már azelőtt megkezdeni egy terápiás kezelést, hogy egy betegség kialakult volna, sőt, az eredmény előre jelezheti az olyan állapotok előrehaladását, mint például az Alzheimer-kór. A kaliforniai Stanford Egyetem tudósai a Nature-ben írtak erről, felhívván a figyelmet arra, hogy akinek egyes szervei gyorsabban öregszenek, azoknál fennáll a veszélye annak, hogy az adott szervekben gondok lesznek.
A kaliforniai tudósok a mesterséges intelligenciát hívták segítségül, hogy felmérjék az ember vérének fehérjeszintjét. A vizsgálatban 11 szervre, szervrendszerre vagy szövetre összpontosítottak, beleértve az agyat, a szívet, a tüdőt, a vesét, a májat, a hasnyálmirigyet és a bélrendszert, valamint az immunrendszert, az izmokat, a zsírt és az érrendszert.
Hogy az algoritmust betanítsák, a csapat 1398 egészséges ember vérmintájában található mintegy 5000 fehérje szintjét ellenőrizte. A résztvevők 20 és 90 év közöttiek voltak, többségük legalább középkorú.
A kutatók megjelölték az összes olyan fehérjét, ami olyan génekhez kötődött, ami négyszer aktívabb volt egy szervben, mint a többiben. Összesen 858 ilyen specifikus fehérjét találtak, melyek alapján arra kérték rendszerüket, becsülje meg az illető életkorát.
Az MI-rendszert 5676 betegen tesztelték. Csaknem 20 százalékuk esetében derült ki, hogy egyik szervük biológiai életkora nagyobb, mint a többié. Az alanyok 1,7 százalékuk esetében több szervnél is hasonló volt a helyzet.
A kutatók szerint a szervek felgyorsult öregedése 20–50 százalékkal magasabb halálozási kockázatot jelent.
Akinek a szíve öregszik gyorsabban, azoknál 250 százalékkal magasabb a szívelégtelenség kialakulásának kockázata, míg a felgyorsult agyi és érrendszeri öregedés az Alzheimer-kór előrevetítője lehet. Wyss-Coray úgy véli, ha sikerül ezt az eredményt 50 000–100 000 ember esetében reprodukálni, akkor elmondhatjuk, hogy van egy viszonylag megbízható prognózisunk a betegséges előrejelzésére.
Azonban vannak, akik kissé szkeptikusak az eredménnyel kapcsolatban.
A stockholmi Karolinska Intézet biológiai öregedésére szakosodott epidemiológusa szerint az öregedés különböző jellemzőinek kombinálása megbízhatóbb képet adhat a szervek életkoráról, mint a fehérjetesztek. Dicséri a kutatók által elemzett „lenyűgöző” adatmennyiséget, de felhívja a figyelmet arra, hogy nem világos, hogy a fehérjék vezérlik-e az öregedési folyamatot, vagy annak melléktermékei. Az sem világos, hogy a csapat algoritmusa előrejelzi-e a betegségek kockázatát, vagy egyszerűen csak a betegségek által okozott fehérjeváltozásokat tükrözi.
A washingtoni Optispan biotechnológiai vállalat vezérigazgatója pedig úgy véli, hogy fontos lenne az ok-okozati összefüggés meghatározása, bár ez időigényes. Addig is ezek a fehérje biomarkerek „segíthetnek az embereken azáltal, hogy életmódváltásra vagy valamilyen táplálékkiegészítésre késztetik őket” – mondja. Ennek pedig ok-okozati összefüggés nélkül is fontos szerepe lehet. „Izgalmas az ötlet, hogy egy nem invazív módszerrel előre jelezzük a szervek egészségét egyetlen mintából, de még nem tudjuk jól, hogy ezek az órák működőképesek vagy pontosak-e” – tette még hozzá.
