30%-kal erősebb lehet a beton, ha kávézaccot adnak hozzá, de más előnyei is vannak a zaccbetonnak
Ivott már kávét ma? Ha igen, hová tette a zaccot? Úgy tűnik ugyanis, hogy hasznosabb lehet, mint gondolná – a betongyártás folyamatában is jó szolgálatot tehet. Az ausztrál RMIT Egyetem kutatói ugyanis felfedezték, hogy a szilícium-dioxid helyettesítőjeként a kávézacc – megfelelő arányban – a betongyártás hasznos eleme lehet, és sokkal erősebb kötést eredményez, mint csak a homok.
Ráadásul ezzel a környezet is jól jár – mint Rajeev Roychand, a Journal of Cleaner Production folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője, az RMIT műszaki iskolájának vezetője kiemeli: a szerves hulladékok ártalmatlanítása jelentős környezeti kihívás, lévén nagy mennyiségben bocsátanak ki üvegházhatású gázokat (metánt, szén-dioxidot), amelyek szerepet játszanak az éghajlatváltozásban. A szakember megjegyzi: csak Ausztrália 75 millió kilogramm kávézaccot termel éves szinten, ezek zöme pedig hulladékként végzi.
Természetesen nem egy az egyben kell elkeverni a kávéfőzőből frissen kiszedett zaccot a betonban, mivel annak a szerves tartalma nem tudna kötődni a többi anyaghoz – úgynevezett pirolízisen kell átesnie, 350 és 500 Celsius-fok hőmérsékleten, ezt követően használták homok helyettesítésére.
A kutatók szerint – összegez az Engadget – a 350 Celsius-fok a tökéletes hőmérséklet, mely 29,3 százalékkal növeli a kávéval elkevert betonkompozit nyomószilárdságát. Így nem csak erősebb betont kapunk és csökkentjük a kibocsátást, de a homokbányászat káros hatásai is csökkenthetőek.
Ugyan a kutatás még kezdeti fázisában van, de ha sikerrel jár, az a környezeti terhelés csökkentése mellett a betonipar számára is előnyös lesz a lényegesen erősebb anyag miatt.
