256 millió tonna szén-dioxid került a levegőbe, amikor Szibériában leégett egy Belgium méretű terület
A kutatók szerint a globális felmelegedés miatt exponenciálisan nő a sarkvidéki órási tüzek száma. Az új, Science folyóiratban megjelent tanulmányukkal betekintést nyújtanak abba is, hogy mi okozta a szibériai 3 millió hektár erdőtüzet.
A kutatás azt sugallja, hogy az Északi-sarkvidéken több tűz keletkezhet az éghajlat felmelegedése miatt, ami befolyásolja, hogy mennyi szén-dioxid kerül a levegőbe. Azt is leírták, hogy az évszázad végére ezek a tüzek még gyakoriabbak lehetnek, ha a hőmérséklet továbbra is a jelenlegi ütemben emelkedik – összegzett az Interesting Engineering.
Az elmúlt években – főként 2019-ben és 2020-ban – szokatlanul sok tűzeset volt a szibériai sarkvidéken. A tudományos közösség emiatt aggódni kezdett, mivel az Északi-sarkvidék tartósan fagyott talajában rengeteg szén található. A tüzek viszont meggyengítik a talajréteget, amelyből így ki tudnak szabadulni a széntartalmú, üvegházhatást okozó gázok.
Azt ugyanakkor nem tudták eldönteni a szakemberek, hogy egyszeri esetek voltak-e ezek az óriási tüzek, vagy egy tendenciát láthatunk. Hogy ez kiderüljön, a Spanyol Tudományos Kutatási Tanács tudósai megvizsgálták a Szibéria leégett régióiról 1982 és 2020 között készült műholdfelvételeket, hogy számszerűsítsék, mennyi szén-dioxid szabadult fel ezidő alatt. A terület az Északi-sarkkör felett terül el, nagyjából 286 millió hektáron.
A műholdas mérések kimutatták, hogy van összefüggés a tüzek, valamint az emelkedő globális átlaghőmérséklet között. A tanulmány megállapította, hogy 2019 és 2020 között körülbelül 4,7 millió hektár égett le, így összesen 412,7 millió tonna szén-dioxid kerülhetett a levegőbe.
Csak 2020-ban 423 tüzet észleltek a szibériai sarkvidéken, amelyek körülbelül 3 millió hektárt érintettek – ez majdnem akkora terület, mint Belgium. Mindez 256 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával volt egyenértékű, ami majdnem megfelel Spanyolország teljes éves kibocsátásának.
A magasabb hőmérséklet miatt nagyobb lesz az olvadás, ami miatt viszont több a növényzet. Ez azért probléma, mert ezek tovább szárítják a talajt a régióban. Emiatt megnő az aszály veszélye, így pedig a tüzek is sokkal könnyebben tudnak terjedni.
A kutatók szerint ha nem sikerül visszafogni a felmelegedést, a jövőben a villámlással járó viharok is egyre sűrűbbek lehetnek a régióban – amire eddig soha nem volt példa –, ez pedig szintén tüzeket okozhat.
