„24 óra leforgása alatt elhatároztam, hogy kizárólag a repülésnek szentelem az életemet”
Igor Sikorsky az akkor az Orosz Birodalomhoz tartozó Kijevben látta meg a napvilágot 1889. május 25-én. Anyja rajongott Leonardo da Vinciért és Verne regényeiért, innen fakadt Sikorsky olthatatlan érdeklődése a kalandok és a találmányok iránt. Tizenhét évesen döntötte el, hogy tervezéssel akar foglalkozni, ezért félbehagyta az Orosz Tengerészeti Akadémián folytatott tanulmányait. Két szemesztert végzett el a műegyetemen, amikor németországi útja során megismerte a Wright fivérek repülőgép-építési eredményeit, s ahogy később írta:
„huszonnégy óra leforgása alatt elhatároztam, hogy kizárólag a repülésnek szentelem az életemet”.
Párizsba utazott, amely akkoriban a repülési kísérletek központjának számított, és testvére anyagi segítségével kísérletekbe kezdett. 1909-ben készült el első kétüléses gépével, de az S-5 kényszerleszállásra kényszerült. A kudarcból okult, megszületett a fejében egy olyan gép terve, amely akkor is képes folytatni a repülést, ha az egyik motorja felmondta a szolgálatot. Következő gépe, az S-6 1912-ben megnyerte az orosz hadsereg által rendezett moszkvai repülőgép-kiállítás fődíját. 1913-ban ő építette Oroszországban az első négymotoros repülőgépet, a Russzkij Vityazt, amelynek fesztávolsága a 30 métert is elérte. A típust az első világháborúban bombázásra használták, és a tervező megkapta érte a Vlagyimir-érdemrendet.
Mivel Sikorsky a háború utáni Európában, különösen a polgárháború pusztította Oroszországban nem látta biztosítottnak jövőjét, 1919-ben kivándorolt az Egyesült Államokba. Kezdetben tanítóként, előadóként kereste a kenyerét, miközben kapcsolatokat keresett a repülés szakembereivel. 1923-ban megalapította a Sikorsky Aero Engineering Corporation repülőgépgyárat, a kezdőtőke jelentős részét orosz emigráns tisztek és Szergej Rahmanyinov, az ekkor már Amerikában élő zeneszerző, zongoraművész biztosította. Első tesztrepülőjét összetörte, a vonakodó támogatókat mégis sikerült rábeszélnie egy újabb befektetésre. Ekkor alkotta meg a híres S-29-et, amely 14 személyt tudott szállítani. 1929-ben gyárát megvásárolta a United Technologies Corporation, ettől kezdve cége Sikorsky Aircraft néven működött tovább. Itt tervezett először négymotoros hidroplánt, az S-42-őt a Pan American Airways számára.
A tervező 1939-ben lett világhírű, amikor megalkotta az első nagyteljesítményű, 75 lóerős Vought-Sikorsky-300-as helikoptert, amely polgári és katonai célokra is alkalmas volt. A helyből felszálló gépet ugyan nem ő találta fel, de ő alakította át biztonságosan repülő eszközzé, a VS-300 rotorkonfigurációját mind a mai napig alkalmazzák. Az egyik faroklégcsavar a főrotor nyomatékát egyenlíti ki, és a gép irányban tartását, kormányzását segíti, a függőleges tengelyen forgó faroklégcsavar pedig a gép vízszintes stabilitását biztosítja. Az első nagyobb szériában gyártott helikopter 1942-től az R-4-es – a VS-300 továbbfejlesztett változata – volt. A Sikorsky Aircraft Corporation mind a mai napig a világ vezető helikoptergyártó cégei közé tartozik.
Igor Sikorsky, akinek arcképe 1953-ban a Time magazin címlapján szerepelt – ez látható cikkünk nyitóképén –, 1972. október 26-án halt meg a Connecticut állambeli Eastonban. Sikorsky és a szovjet repülőgép-konstruktőr Andrej Tuplojev életéről 1979-ben készült szovjet film, Amerikában hidat neveztek el róla, Kijevben utca, egyetem és az ukrán főváros egyik repülőtere viseli nevét.
